U26 a.k.a. Bisztronómia Fakultáció

G. újabb szabadnapja, újabb közös ebéd, újabb étterem find. Mégpedig nem akármilyen.

Az étterem Bisztronómia Fakultáció álnevét csak hosszas memorizálás, majd többszöri felmondás után tudtam megjegyezni. A kétféle elnevezés nem könnyíti meg a netes keresést sem, főleg ha az álnévről nincs tudomása az egyszeri szemlélődőnek (tegnapi én). De néhány perc intenzív kutatás csak meghozza a sikert: http://www.bisztronomia.hu. Itt van elérhetőség, heti menü és a már lassan megszokottá váló fészbuk üzenőfal.

Az első akadályt leküzdve foglaltam is asztalt, és egy fantasztikus parkolási manővernek hála, időben megérkeztünk.

Az enteriőr műanyag, fekete-fehér és fényes. Csak néhány villogó színes lámpa adja a kontrasztot a padlóban és a falon. Korrekt, de nem erről fogjuk megemlegetni az éttermet, és nem is ez a céljuk.

A menü hetente változik, 4 féle előételből, 5 főételből és 3 desszertből lehet válogatni, háromfogásos menü esetén az ebéd 1490 Ft (26 év alattiaknak 1190 Ft) és ugyanez este is 2000 Ft alatt marad. Ez már első pillantásra is elégedett csodálkozásra ad okot és akkor még nem ettünk semmit.

Meglepetésemre amuse bouche érkezik, amit egy ebédmenünél nem vártam, de annál jobban örültem neki. Egy falatnyi szarvashús narancskrémmel, petrezselyemlevéllel. A szarvas kicsit rágós, a narancs és a petrezselyem íze viszont nagyon összeillik.

Az ázsiai kacsalevest friss gyömbérkrémmel választjuk első fogásnak. Gyönyörű, aranybarna leves, sok zöldséggel és még több kacsahússal, de a díszítésként rátett korianderleveleken kívül semmilyen ázsiai ételekre emlékeztető ízt nem sikerült felfedeznem benne. Ez cseppet sem von le a leves értékéből, ami egyszerűen tökéletes volt, csak a nevével nem vagyok teljesen kibékülve. Inkább gazdag kacsahúslevesre emlékeztet.

Főételként G. konfitált tarját kért fokhagymás felfújttal, mézes, hagymás dijoni mártással. Elsőrangú. Itt most hagyom, hogy a kép beszéljen magáért.

A hús omlós, ahogy kell, a felfújtra sem lehet panasz. Azt hiszem durvára őrölt kukoricadarabkákat is sikerült felfedeznem benne, de erre nem mernék megesküdni. A mártás is hozzáteszi a magáét, bár talán dominálhatott volna benne egy kicsit kevésbé a mustár.

Az én választottam a mediterrán pulykafasírt tökéletes tojással, pesto-s burgonyapürével. A tojás sous vide, a fasírt jól fűszerezett, a burgonyapüré ízében viszont nyoma sem volt a pestonak. Jó-jó, de semmi különös.

A desszertnek kért szilvás torta erdeigyümölcs dresszinggel a séf ajánlata. Nem is volt rá panasz. A kekszes jellegű tészta nálam mindig biztos befutó. A szilva íze és állaga is pompás.

Összességében az U26 által képviselt irány egyértelműen jó és lelkesítő. Nem mindig állnak még össze koherens egésszé a fogások, de nagyon közel járnak hozzá. Jó ételek, nagyon jó áron, kedves kiszolgálás, és végre egy jó étterem a Nyugatinál. Nagy szükség volt rá.


2 responses to “U26 a.k.a. Bisztronómia Fakultáció

  • Horasz

    Kézcsókom, szép az oldal, jó a design, hangulatosak az írások:) A slambuc recept korrekt, de a lecsós alappal nekem fenntartásaim vannak, de hát ahány ház, annyi szokás:)

    Sok sikert és várom az új recepteket:)

  • Mákvirág

    Nagyon szépen köszönöm! 🙂
    Igen, a lecsós alap házi fejlesztés, kevesen készítik így, de megéri kipróbálni. A kész slambucban igazából csak sejtelmesen érződik az íze, egyáltalán nem dominál. De a sima hortobágyi verziót is nagyon szeretem.
    A receptekkel pedig igyekszem, amennyire az időm engedi. 🙂

Hozzászólás a(z) Mákvirág bejegyzéshez Kilépés a válaszból